Olvasástanulásához szükséges képességek

Melyek azok a képességek, amelyek meghatározzák az olvasástanulást?

Térbeli tájékozódás: a gyermeknek ismernie kell a lent-fent, mögött, mellett, előtt viszonyfogalmakat, a sor és az oszlop fogalmát, valamint a jobb-bal irányokat. Ha ez bizonytalan, vagy még nem alakult ki, akkor a betűk közötti eltéréseket (b, d, p) is nagyobb valószínűséggel tévesztheti.

Vizuális észlelés: fontos, hogy a gyermek meg tudja különböztetni a betűket, észlelnie kell, hogy egy betűt milyen vonalak és formák alkotnak.

Auditív észlelés: a gyermeknek a hallott hangokat meg kell tudnia különböztetnie egymástól, hiszen az olvasástanulásnál fontos, hogy az adott betű képéhez megfelelő hangot társítson.

Fonológiai tudatosság: a szavakat szótagokra, hangokra kell tudnia bontani a gyermeknek.

Tiszta beszéd: a helyes betű-hang párosítást megnehezíti a helytelenül ejtett hang, ezért a logopédia terápia kiemelkedően fontos a nagycsoportos gyermekeknél, hogy artikulációjuk tiszta legyen, mire megkezdik az iskolát.

Emlékezet: a gyermeknek a betűk vizuális képét el kell tudnia raktározni, beszédhanghoz társítani, majd később az olvasás folyamán előhívni azt.

Szerialitás: az írott szöveg a betűk egymás utáni sorozata. Ezt a sorrendet kell értelmeznie a gyermeknek, miközben olvas.

Nagy-, és finommozgások összerendezése: az íráshoz a helyes ceruzafogás, és a megfelelő finommotorikus fejlettség elengedhetetlen. Amennyiben a gyermek mozgásfejlődése életkorának megfelelő, idegrendszerének normál ütemű fejlődése figyelhető meg.

Analizáló-szintetizáló képesség: a gyermeknek ismernie kell a rész-egész fogalmát, amely azért szükséges, hogy egy szót hangokra/betűkre tudjon bontani, illetve betűkből szavakat tudjon alkotni, majd a szavakból mondatokat, a mondatokból pedig szöveget.